Go Készlet - Go & Go Bang, Set, Turnier, Spielbrett Klappbar

A játék mérete nyitva: 455 x 424 x 10 mm
Anyag: MDF, üveg

A Go, szellemi sportág menetének, szabályainak leírása:

A Go egy négyezer éves múltra visszatekintő, ázsiai, területfoglalós, stratégiai táblajáték, amit nagyjából kétezer ötszáz éve játszanak kifejezetten játékként, és amely szellemi sportág leginkább az "Életre"-nevel, vagyis az egyén intelektusán felül, leginkább fejleszti a bölcsességét, előrelátását, áttekintését, gondolkodását, valamint nem mellesleg nagymértékben nevel az ellenfél tiszteletére.
A táblák méretei hivatalosan 9x9, vagy 13x13, vagy a verseny tábla esetében 19x19 metszéspontot tartalmaz a négyzethálón.
A játék lényege, hogy az egyik fél a fekete kövekből, míg a másik fél a fehér kövekből igyekszik a táblára egy falat építeni, ami reményei szerint nagyobb területet határol, kerít el a táblából, mint amire az ellenfél képes.
A táblán maradó kövek a játék végén nem számítanak, azok csupán a határvonalat jelzik. Az üresen maradó, elkerített metszéspontokat számoljuk össze a party végén, amiből levonjuk a foglyokat, amennyiben keletkeztek.
A Go-t két szemben álló fél szokta játszani, de létezik páros játék is, mikor négy személy, két páros áll egymással szemben, ezt nevezik RenGo-nak (A párok nem beszélhetik meg egymás között a stratégiát).
(Érdekesség: A nagymesterek képesek úgynevezett, MonoGo-t is játszani, mikor mindkét fél fehér színű köveket használ és mindkét fél jegyzi, hogy mely kövek azok a táblán, amelyeknek hivatalosan feketének kellene lenniük.)
Mindig a fekete kezd és mindig a metszéspontokra, kereszteződésekre helyezzük a köveket, egyszerre csak egyet. A felek felváltva, egymást követően lépnek, egyesével és megvárják egymást.
Ha egy követ letettünk a táblára és felvettük róla a kezünket, onnantól már nem mozgatjuk el a játék végégig, vagy amíg le nem esik.
A tábla belső részein egy követ, négy olyan metszés pont határol, ami a legközelebb esik az adott kőhöz. Ezeket az adott kő életpontjainak nevezzük. Ha az ellenfél tehát négy oldalról körberakja, körbekeríti a saját köveivel az adott kövét az ellenfélnek, akkor az a kő leütésre került, mert elfogytak az életpontjai és olyankor azt a követ le kell venni a tábláról és a fogolytálcájára kell helyeznie annak a játékosnak, aki leütötte.
Ha még csak három helyről van körbevéve az adott kő, akkor még megmenthető, azáltal hogy egy másik azonos színű követ kapcsol hozzá, tesz közvetlenül mellé a tulajdonosa, arra a metszéspontra, ami egyedül szabadon maradt.
Így az adott két kő már egy alakzatnak minősül, aminek összesen hat életpontja van, ami körül három helyen már ott vannak az ellenfélnek a kövei. Ha az ellenfél a másik három, vagyis összesen hat helyről körbekeríti, az adott két követ, alakzatot akkor mind a két követ le kell venni és a fogolytálcára helyezni. Ez még több, még nagyobb alakzatokkal is kivitelezhető, bár minél nagyobb egy alakzat, annál nehezebb.
Viszont a játék célja nem az alakzatok leütése, hanem a területszerzés.
A tábla szélén, egy adott kőnek csak három élete van, három metszés pont határolja csupán, míg a táblának egészen a sarkaiban, csak két élete van, két metszés pont határolja.
A party addig tart, amíg az egyik fél fel nem adja, vagy mind a két fél egymás után közvetlenül nem passzol. (Vagy versenyen letelik az idő)
Ha egy játékos nem lát több értelmes lépést a táblán, mert a saját területeire berakva plusz követ, csak magától venne el üres metszés pontot, vagyis területet, illetve az ellenfél területei már annyira erősek, hogy oda követ berakva csak újabb foglyokat adna neki, vagyis plusz pontokat, akkor nem lép többet, hanem passzol. Ha a másik fél is így látja, akkor ő is passzol és akkor utána következik a számolás.
Ha estek foglyok, akkor azokat betöltjük az ellenfél területén lévő üres metszéspontokra, annyival csökkentve az ellenfél területét. Ha több kő esett le, mint amennyit be lehet tölteni, akkor a fennmaradó foglyokat majd pluszban hozzáadjuk, annak a pontjaihoz, terület számolást követően, aki szerezte azokat a foglyokat. Egy fogoly kő, egy pont. Mint ahogy egy üres metszéspont, amit elhatároltunk, szintén egy pont.
Előfordulhatnak néha, úgynevezett senki földjék, amely metszéspontokat egyik fél sem kerítette körbe a saját köveivel. Az ilyeneket nem számoljuk és legtöbbször be is töltjük a tárolóban lévő kövek közül, még mielőtt a foglyokat nekiállnánk betölteni a fogolytálcákról.
A számolás megkönnyítése végett, szigorúan csak az adott területeken belül most már átmozgathatjuk az egyes köveket, hogy egy számolás szempontjából kedvezőbb kinézetű alakzatot kapjunk.
(A játék során nem állhat elő kétszer egymás után közvetlenül ugyan az az állás, vagyis nincs csiki-csuki. Ezt hívjuk Ko szabálynak. 
Muszáj egy lépéssel elcsúsztatni a szekvenciát, mielőtt visszaütnénk azt, amit az ellenfél az imént leütött.)
Jellemzően a felek a 3-3, vagy 4-3, vagy 4-4 metszésponton szoktak kezdeni és onnan állnak neki terjeszkedni nagyobb lépésben és neki állni területet kijelölni.
Majd utána nem egyesével, szorosan kezdenek falat építeni, hanem nagy vonalban, 1 vagy 2, esetleg 3 metszéspont kihagyásával, távolságban, vagy egészen máshol kezdenek el köveket rakosgatni.